Monday, December 27, 2010

A Bibliától idegen dolgok

Sok minden van, amit prédikálunk talán hiszünk is pedig nincs is benne a Bibliában. Csak úgy hagyományból, szokásból, talán ebben neveltek, ezért készek vagyunk másokat meg is vetni, ha másképp hiszi. Pedig ezek ellen is szót kellene emelni és harcolni - és nem csak a "karizmatikus" megnyilvánulások ellen.
Egyértelmű hitelvi elhajlás - pontosabban bibliától való elhajlás - mindaz aminek nincs egyértelmű igei alapja.
Csak egy néhány példát szeretnék említeni:
- Jézus Krisztus lement a pokolba - ennek semmi bibliai alapaja nincs.
- Jézus második visszajövetelkor történő úgynevezett titkos elragadtatás - erről egy alapos és biblikus tanítást olvashatsz (http://szabadosadam.hu/divinity/wp-content/uploads/2010/09/A-TITKOS-ELRAGADTATAS-FIKCI%C3%93JA.pdf)
Még lenne más téma is, amit nem akarok most felvetni, mert lehet vita témát képezné.
Véleményem szerint azért jutott oda az egyház ahol van, mert nem mélyülünk el az Igében. Felületes az ige ismeretünk, kiragdunk igéket a kontextusából, azokat az igéket, melyek nem ízlésünk szerint vannak azokat mellőzük, deduktív módon tanulmányozzuk a Bibliát, stb.
Vissza kell térnünk az IGE igazságaihoz. Ha a tiszta evangéliumot fogjuk hírdetni és nem vallási dogmákba zárt rész igazságokat akkor be fog teljesedni a Márk 16,20. Hiszem, hogy az Úr meg fogja erősíteni az igét jelekkel és csodákkal. Ettől nem zárkózok el. Az én hívatásom a Biblia szerint nem csak a prédikálás - ez az egyik leg magasztosabb feladat, de más is van: Márk 3,14.15, Máté 10,7.8, Ján14,12. A legfontosabb, hogy Jézussal legyünk, az Ő beszéde legyen bennünk és tegyük az Ő akaratát. A Jézus akarata, hogy a mai egyház, ami Jézus Krisztus teste ugyanazt cselekedje amit Jézus tett itt a földön.
Kérdés: A te gyülekezeted azt teszi, amit Jézus tett és még nagyobbakat is azoknál?
Térjünk meg az Igéhez, hittel ragadjuk meg az Úr szavát és cselekedjük az Ő akaratát. Ő a Názáreti Jézus az, aki ma is cselekszik. Péter és János szavai: "amim van, azt adom néked a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!" ApCsel 3,6
A mai világnak elege van a vallásos szertartásokból, ugyanakkor kiábrándult a csaló és tévtanító lézengőkből (ilyenek a bibliai időkben is voltak) - mutassuk be a világnak az igazságot a hatalmas és dicsősséges megváltónkat, aki mindörökké ugyanaz. Éljünk egy igazi, gyakorlatias hívő életet, ahol működik az Úr ereje.
A Bibliában találunk érdekes dolgokat, amelyek eltértek az akkor élő vallásos emberek szokásaitól. Bizonyos esetekben Jézus érdekes módszerrel gyógyított. Ez még nem jelenti, hogy az hamis. Ha valami idegen a mi vallásos kultúránktól, még az nem jelenti, hogy a Bibliától is idegen. Járjunk Ige szerint a Lélek vezetésében.
HALLELUJA!!!

7 comments:

Borzási István said...
This comment has been removed by the author.
Unknown said...

Úgy gondolom az ige volt az első, nem pedig az apostoli hitvallás.
A különféle zsinatokon sok minden mást is eldöntöttek, amivel mi nem értünk egyet.
Kedves Lukács testvér azt kérdezném: Ha valaki nem ismerné az apostoli hitvallást és elolvasná az 1Pét 3,18-20 -at egyértelműen arra következtettne, hogy Jézus a pokolban járt? Bizonyára nem. Ha alapos exegetikai vizsgálat alá bocsátjuk az igét semmi nem utal arra, hogy Jézus halála után a poklokra szált volna. Fontos lenne a kontextus is, ahhol Péter apostol másról beszél.
Úgy érzem hogy erre az igére lett ráerőltetve az, amit hiszünk.
Sajnos sok mindennel így van. Kialakult a mi hitünk (valószínű a szokásainkra és hagyományainkra épülve) és ezt próbáljuk valamilyen igével alátámasztani.
Az igéket úgy csűrjük csavarjuk, hogy végül bebizonyítsuk, hogy nekünk van igazunk.
Ezért mondom: Vissza kell térjünk a teljes íráshoz. Le kell tegyünk minden bevett szokásokat és gyakorlatokat és lássuk, hogy mit mond az Ige.

Csak úgy mint érdekességből melyik apostol lett volna karmester és vezette be az fúvós zenekarokat a gyülekezetekbe? Pedig ezeket előszeretettel használjuk közösségeinkben és senkiben nem merül fel a kérdés, hogy ez azért világias vagy eretnek gyakorlat lenne a közösségekben. Ennek ellenére a tánc az már egy szélsőséges nyavalya!!!
Hol van akkor az igazság???

valaki said...

van-e emlitve az Újszövetségben hogy táncolt valaki hogy örömét fejezze ki az Úrért?

Unknown said...

Kedves barátom a tékozló fiú megtérésénél nagy öröm és tánc volt (Luk 15,25) Ugyankkor az ékeskapú sántája mikor meggyógyult szökdelt és ugrándozva dícsérte az Istent (ApCsel 3,8)
Jézus maga is bátorít a Luk 6,23-ban hogy örüljünk és örvendezzünk (ez a szó az eredetiben ugrándozást jelent)

Ezek szerint csak van szó az Újszövetségben is a táncról mint az öröm kifejezése. És ez nem csupán testiesség.
Szeretettel, Gyuszipásztor

valaki said...

megváltoztattam a nevem.
köszönöm szépen. azért kérdeztem mert nem tudtam, s a Biblia kereső sem adta ki.
vissza a témahoz:
mostanában olvastam:minden általánosítás hibás, beleértve a mostani is - mégis folyton általánosítunk.(E.Elliot)
nem fogok vitatkozni mert nem érzem hogy épiteni tudnék.
inkább csak a szájkaratém bújna ki belőlem.
ne várd el hogyha újítani akarsz, hogy mindenki örömmel fogja fogadni,vagy egyáltalán figyelembe vegye hogy igazad lehetne.
s nem hinném hogy ez baj.
s nem, nem hinném hogy a tánc eretnekség lenne,de ha vársz kb.30 évet lehetséges hogy valahol itt Romániában is szokássá válik.
egyelőre én nem tudom elfogadni,mint dicsőítés formát,vagy hogy az örömömet így fejezzem ki.
ugyanakkor már nem zavar.megtanultam hogyha a külsőségre figyelek elvesztem a lényeget.

DOULOS said...

A mi kultúránkban a tánc sokkal inkább az érzékiség kifejezője, mint az örömé. De az Úr Jézus korában sem volt ez másképpen. Heródiás lányjának a tánca annyira ámulatba ejtette Heródest, hogy még arra is rávehető lett, hogy Keresztelő Jánost kivégezzék. Milyen tánc lehetett az?
A hívő embernek nincs szüksége a táncra, hogy kifejezze az örömét.
Lukács 6: 23-ban a szó pontos jelentése - skirta,w (skirtao)- ugrani, ugrálni.
Ugrálni örömünkben nem ugyanaz, mint elkezdeni táncolni. Természetesen, lehet táncolni is örömünkben. Azonban mi hívő emberek nem tesszük ezt, mert a táncot kisajátította a világ és más indítékkal, más tartalommal gyakorolja.

Az 1 Péter 3: 18-20 komoly exegézisét várom. Szívesen elkészítem én is, ha lesz rá egy kis időm. Hasznos időtöltés lesz.

Szalontán a gyülekezetben tettem először bizonyságot az új életről, amit Krisztusban kaptam. Ez történt 1981 telén. A nagyváradi fiatalokkal voltam ott, 17 éves voltam akkor. Todor Anikó, Kulcsár Imi, Ibolya, Gere Jani, Halász Ibolya... ezekkel a testvérekkel voltam ott, akkor mint kezdő hívő. Todor Anikó vett rá, hogy mondjam el a megtérésemet. Emlékezetes marad.
Nagy örömünk volt akkor este. Nem volt szükségünk táncra, hogy azt kifejezzük. Csak egyszerűen látszott.

És még valamit. Az ember nagy vízválasztója az újjászületés, és nem a lelki ajándékok megnyilvánulása, nem a nyelvekenszólás, nem a csodatevés, a gyógyítás, a prófétálás.
Az új életet nem a lelki ajándékok működése jelzi, hanem az alázat, a bűnbánatra való készség, és az önzetlen szolgáló szeretet. Más szóval jellem és tettek. Gyümölcseikről ismeritek meg őket.

1985-86-ban jártam egy karizmatikus baptista közösségbe Nagyváradon. Tudomásom szerint, azóta már nem létezik az a közösség. A szétesését az okozta, hogy elkezdtek egymás ellen látomásokat és próféciai kijelentéseket kapni. Tragikomikus volt, ahogy egymást kitúrták a közösségből, ellenőrizhetetlen kijelentésekre hívatkozva. Általában ez történik előbb vagy utóbb, amikor igei rangra emelik az ún. "kijelentést kaptam az Úrtól."

Kedves Boros testvér!
Az a vonat, amire te és társaid igyekeznek felkapaszkodni, már egyszer elrobogott Erdélyben is, Magyarországon is, Amerikáról nem is beszélve. Sajnos, sok kárt okozott az Úr népe között.
Az Úr nevében kérlek, fontold meg jól, milyen irányba lépsz. Imádkozom, hogy az Úr adjon neked világosságot.
Testvéri szeretettel, mint idősebb lelkipásztortárs: Lukács János

Csaba said...

Testvereim!
Nem tudom,hogy mikor veszitek mar eszre,hogy nem akar itt senki tancolni,tapsolni vagy kezet emelni.Nem ez az elsodleges cel!Az igazsag az,hogy ha nyitottak vagyunk arra,hogy Szentlelek csordultig toltse eletunket,Ő meg fogja tenni.Sokszor az a baj,hogy tul sok gatat allitunk fel,pedig nyitottaknak kellene lennunk.Nyitottsag - mindent megvizsgalva.Erre hiv minket Isten.A Szent Szellemmel valo betoltekezes utan nem lesz senki egybol szellemi nagykoru,vagy tokeletes,de egyertelmu,hogy sokminden megvaltozik.Figyeljuk meg a tanitvanyok eletet.Amennyiben ugy tudja valaki,hogy ez mar nem igy mukodik,az igebol mutassa meg nekem.Az egyik dolog ami jellemzo lesz eletunkre,az a szomorusagot elnyomo orom.A teljes orom!...mert ezt adja az Ur.Halleluja!...az orom pedig megnyilvanul....most,hogy ebbol kezfelemeles lesz ,vagy taps....esetleg ugralas vagy tanc...De legyunk oszintek: az utobbi ketto a felsorolasbol nem annyira gyakori,meg a hitgyuliben sem.
Szerintem a problema ott kezdodik,amikor ezekbol csinalunk nagyobb ugyet,mint kellene.Sokan,szinte mindenki azt allitja,hogy ezeken mi nem botrankozunk meg,de az a szomoru tapasztalatom,hogy a baptista gyulekezetekben,ha valaki kezfelemelessel enekel,tapsol,vagy esetleg ...nem is sorolom tovabb...egyszeruen fogalmazva : KIKOZOSITIK.Nem teszik ki egybol,de elobb utobb el kell mennie a baptista gyulibol.Ez szomoru.En szeretem baptista testvereimet,sok igazi baratom van kozottuk,es faj nekem is az amikor negativ dolgot irok roluk,de sajnos ez az igazsag.
Engednunk kell,hogy Ő vezessen el minket minden igazsagra.Kivanom,hogy valamennyien tapasztaljuk meg ezekben is Isten vezeteset!