Szükségem volt egy kis időre, hogy bizonyos dolgokat átgondoljak, mérlegeljek és ami talán a legfontosabb, hogy imádkozzak.
Számomra csodálatos az Úr. Róla akarok vallást tenni. Vele akarok dicsekedni.
Az elmúlt időszak nem volt könnyű és még ma is szembe találom magam bizonyos nehézségekkel. De tudom, hogy mellettem áll a "Júda oroszlánja". Bizonyos dolgok történhettek volna másképp is de meggyőződésem, hogy ennek így kellett lennie. A döntéseket amelyeket hoztam nem bántam meg. Most már Pál apostollal együtt akarom mondani: "azokat, amelyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára." Fil 3,14
Kedveseim testvére és "társa vagyok mindazoknak, akik félnek Téged és akik határozataidat megtartják." Zsolt 119,64
Nem akarok engedni a körülményeknek és a különféle próbáknak, hogy leverjenek, elbátortalanítsanak. Nem csüggedünk, mert ismerjük az igazságot. Hatalmat kaptunk és jogunk van parancsolni a hegyeknek...
Hitben járunk nem látásban. Ha az Úrban bízunk (és nem másban) akkor megtapasztaljuk az Ő áldásait. Lásd: Ésaiás 40,31 -et. Olyanok lehetünk mint a sasok - nem lankadunk meg és nem fáradunk el.
Isten jót tervezett felőlünk, jót ad nekünk és körülzár minket. Ha Őbenne vagyunk nincs mitől félnünk. Senki és semmi nem fog diadalmaskodni felettünk. Vele győztesek vagyunk. Halleluja!
Itt Szalontán azt tapasztalom, hogy az Úr megáldott minket. Mióta kiváltunk(vagy kizártak - gondolja ki hogy akarja, mert az igazság ezzel kapcsolatosan ki lett sminkkelve - de már nekem teljesen mindegy) a baptista közösségből azt tapasztaljuk, hogy egység van közöttünk, a tagok életében is látszik a fejlődés - erről ők is vallást tesznek. Hamarosan bemerítésre is készülünk. Anyagilag is tapasztaljuk az Úr áldását, mert mindent a maga idejében Isten kirendel. Mindamellet, hogy azzal vádolnak, hogy ez az ördög munkája, meg kezet fogtunk a gonosszal - egyáltalán nem ezt tapasztaltam eddig. A jövő az Úr kezében van és hiszem, hogy egyre jobb lesz.
Szólt hozzám az Úr, hogy ez a munka ami itt folyik nem az én munkám, hanem az Úré. Eszköz akarok lenni az Ő kezében és meg fogom látni az Úrnak hatalmas dolgait (gyógyulásokat, szabadulásokat, igazi megtéréseket).
Megkérlek titeket ne ítéljetek meg, mert nem tudjátok, hogy mi fölött mondtok ítéletet. Az Úr majd mindent megítél. Imádkozzatok értünk és mondjuk együtt: "Legyen Atyám úgy, ahogy Te akarod." Ámen!